Az 1970-es évek elején válaszul az aktuálisan rendszerben álló, vagy éppen fejlesztés alatt álló nyugati típusokra (Panavia Tornado, F-14, F-15, F-16), a Szovjetuniónak is szüksége volt egy modern vadászrepülőgépre. A cél egyúttal a szovjet légierő vadászrepülőgépeinek gerincét adó MiG-21 típus leváltása is volt. A hangsúlyt a manőverezőképességre és a megfelelő tolóerő/tömeg arányra helyezve végül egy kéthajtóműves, két függőleges vezérsíkkal rendelkező, együléses vadászrepülőgép született meg a Mikojan tervezőiroda asztalán.
Az első MiG-29-es (NATO kódnevén: Fulcrum) prototípus hosszas tervezés, áttervezés és a felmerülő nem kevés probléma korrigálása után 1976-ban készült el, majd a különböző tesztelések után a 20 példányos nullszériát 1983-tól valódi sorozatgyártás váltotta fel, ekkortól állt rendszerbe a szovjet légierőben. Számos változata készült, többek között haditengerészeti, repülőgép-hordozóra tervezett is, ez azonban csak két prototípusig jutott. Fegyverzetét egy 30 mm-es gépágyú, illetve a szárnyak alatt elhelyezett pilonokon változatos rakéta- és bombafegyverzet alkotta. Harci alkalmazására is sor került a 20. század végén, illetve a 2000-es években több helyi konfliktusban az iraki-iráni háborútól kezdve a Szovjetunió afganisztáni háborúján és szórványos izraeli-szíriai összecsapásokon keresztül a NATO szerbiai bombázóhadjáratáig és az etióp-eritreai háborúig, légigyőzelmeket aratva és veszteségeket is elszenvedve. Napjainkban különböző alap- illetve továbbfejlesztett változatai még számos ország légierejében hadrendben állnak.
A Magyar Légierő a szovjet államadósság felének törlesztése fejében, 1993-ban kapott 28 darab (22 db együléses B, 6 db kétüléses, kiképző UB változat) MiG-29-est, amelyeket a Kecskeméten szolgáló MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőezred Puma és Dongó századai kaptak meg. A rendszerbeállítás után ezek a gépek látták el a magyar légtér védelmét 2010. január 1-jei leváltásukig. A magyar MiG-29-esek számos nemzetközi elismerést vívtak ki az ezredforduló környékén: Vári Gyula, Kovács Péter és Szabó Zoltán repülőtisztek látványos repülőprogramjával a típus a világ egyik legnagyobb légiparádéján, a Royal International Air Tatoo-n 1998-2001 között, illetve 2003-ban is első helyezést szerzett.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményébe ugyancsak tartozik egy MiG-29-es vadászrepülőgép, amely a szolnoki RepTárban található kiállítva.
Műszaki adatok:
Hosszúság: 17,32 m
Fesztáv: 11,36 m
Magasság: 4,73 m
Tankolható üzemanyag: 4300 kg
Maximális fegyverterhelés: 3000 kg
Maximális szállítótömeg: 1772 kg
Hajtómű: 2 db Klimov/Szarkiszov RD-33
Hajtómű teljesítménye: 83 kN
Maximális sebesség: 2400 km/h
Szolgálati magassági határ: 18 000 m
Szolgálati hatósugár: utazómagasságban: 1500 km, földközelben: 700 km
Személyzet: 1 fő