A kisméretű, kézzel elhajítható, lőporral töltött gránátok használata a XVI-XVII. század folyamán vált általánossá. Bécs és Buda bevételénél is sikerrel alkalmaztak hasonló tűzszerszámokat, az első gránátos zászlóaljak is ekkor születtek meg. Később a császári királyi hadsereg magyar kiegészítésű gyalogezredeiben félelmetes hírnévre tettek szert ellenfeleik körében.

A magyar gránátosok posztóból készült jellegzetes magyar zsinórozású kabátot és magyarnadrágot hordtak. Kiképzésükben csupán a gránáthasználatban tértek el a gyalogságtól, elsődleges fegyverük a franciakovás, elöltöltő puska volt. A francia háborúk idejére a kézigránát használata visszaszorult, de a gránátosok továbbra is elitgyalogságnak számítottak.