1938-ban kiéleződött a Németország és Csehszlovákia közötti feszültség, ahol a határ menti Szudéta-vidéken több mint 3 millió német élt. A háborúval fenyegető válságot végül az 1938. szeptember végén megtartott müncheni konferencia rendezte. Az Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország által aláírt egyezmény Németországhoz csatolta a többségében németek lakta térséget, valamint Pozsonyligetfalut és Dévényt. A müncheni egyezmény függeléke kimondta továbbá, hogy Csehszlovákiának Lengyelországgal és Magyarországgal is rendeznie kell a két állam területi igényeit, ám ha ezek a tárgyalások eredménytelenül zárulnak, akkor ismét a nagyhatalmak hoznak döntést.
Fotó: Honvéd csapatok a komáromi hídon
Lengyelország 1938. október 2-án 221 négyzetkilométernyi területet szerzett Csehszlovákiától. Három nappal később Eduard Benes lemondott államfői tisztségéről és a szlovák pártok kinyilvánították Szlovákia autonómiáját, így 1938. október 9-én már az autonóm Szlovákia politikusai, köztük Ferdinánd Durcansky az autonóm szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, és későbbi külügyminiszter ültek tárgyalóasztalhoz a magyar delegációval Komáromban. A tárgyalások eredménytelenül zárultak, ezért 1938. november 2-án a bécsi Belvedere palotában összeült német-olasz döntőbizottság jelölte ki az új határokat. Ennek értelmében Magyarország visszakapta a többségében (több mint 80%) magyarok lakta mintegy 12.000 négyzetkilométernyi dél-felvidéki területet.
Fotó: Bevonulás Komáromba
Az új határ túloldalán 65-70 ezer magyar maradt, akik 1939-ben az önállóvá vált Szlovákia állampolgárai lettek. Az új államhatár lényegében hasonló volt az 1918 decemberében Milán Hodzsa csehszlovák követ és Bartha Albert hadügyminiszter által kijelölt csehszlovák-magyar etnikai határéhoz. A Magyar Királyi Honvédség november közepéig ellenőrzése alá vonta a visszacsatolt területet, ahol a honvéd csapatokat és a november 6-án Komáromba, majd 11-én Kassára bevonuló Horthy Miklós kormányzót is nagy lelkesedéssel fogadta a magyar lakosság.
A felvidéki magyar impérium azonban csak néhány évig tartott. Az 1945. január 20-i fegyverszünet és az 1947. február 10-i békeszerződés is kimondta a bécsi döntések érvénytelenítését, valamint további három magyar települést is az 1945-ben újra létrejövő Csehszlovákiához csatolt.
Fotó: Honvéd kerékpáros alakulat menete a visszatért Felvidéken